KERESÉS:
A Kardiológiai Központról | Beteginformációk | Vendégkönyv | Belső oldal | English | по-русски
GYÓGYÍTÁS
további információk »
OKTATÁS
további információk »
KUTATÁS
további információk »
ARCHÍVUM
Hírek
nyomtatás/print-+

Kardiológiai kötelező szintentartó tanfolyam 2009

A Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Egyetem közös szervezésében idén is sikerrel került megrendezésre a Kardiológiai Kötelező Szinten Tartó Tanfolyam, amelyen 460 kardiológus, belgyógyász és háziorvos kolléga vett részt.


Az előadások összefoglaló referátumai az ORVOSKÉPZÉS folyóirat különszámában olvashatóak.



Próbateszt


A kardiovaszkuláris betegségek éves mortalitása Magyarországon (2001)
  1. 60-70 000
  2. 15-20 000
  3. 5-10 000
  4. 30-35 000

Bal kamra hypertrophiás postAMI beteg béta receptor blokkolót kap, de a vérnyomás még 152/94 Hgmm. Mit adna a célvérnyomás elérése és kardiovaszkuláris prevenció érdekében?
  1. ACE-gátló
  2. angiotensin receptorblokkoló
  3. ACE-gátló + tartós hatású dihidropiridin calciumantagonista
  4. tartós hatású dihidropiridin calciumantagonista

Igen nagy  cardiovascularis kockázatú betegben az elérendő LDL-koleszterin célértke:
  1. 3,5 mmmol/l
  2. 2,5 mmol/l
  3. 4,1 mmol/l
  4. 1,8 mmol/l

Melyik élethelyzetben jelentkezik típusosan malignus ritmuszavar Brugada szindróma esetén?
  1. Pszichés stressz esetén
  2. Statikus erőkifejtéskor
  3. Nyugalomban

Melyik gyógyszer adása kontraindikált terhességben magas vérnyomás kezelésére:
  1. methyl-dopa
  2. béta-blokkolók
  3. dihidropiridin típusú Ca-antagonisták
  4. ACE-gátlók

81 éves postinfarctusos betegnél 2 hónappal ezelőtt angina pectoris miatt a jobb koszorúéren PCI során metal stent beültetés történt. Jelenleg a beteg panaszmentes és clopidogrel, aspirin kombinációs kezelésben részesül.. Cholelithiasis miatt cholecystektomiára készülnek. Kardiológiai véleményt kérnek a műtéti alkalmasságról. Melyik választ tartja helyesnek?
  1. A műtét elvégezhető
  2. A Clopidogrel és Aspirin elhagyása javasolt, a stent thrombosis megelőzésére LMWH kezelés szükséges.
  3. A műtét elvégezhető, de a fokozott vérzésveszély miatt a kombinált TAGG elhagyása javasolt.
  4. A műtét halasztása javasolt, tekintettel arra, hogy a kombinált TAGG korai elhagyása a stent thrombosis veszélyével jár

Járulékos köteget involvaló PSVT-re jellemző kivéve:
  1. sinus ritmusban az EKG-n preexcitáció lehet
  2. sinus ritmusban az EKG-n preexcitáció nem biztos, hogy van
  3. Tachycardia esetén a P hullámok a QRS-el egy idejűek
  4. A tachycardia során a QRS lehet keskeny

Szekvenciális felvételezési módban a dual source CT (DSCT) sugárterhelésének mértéke:
  1. < 1 mSv
  2. 1-3 mSv
  3. 12 mSV
  4. egyénenként változó, nem tervezhető

Melyik állítás helyes:
  1. szignifikáns aorta stenosis akkor is műtéti indikáció, ha a beteg panaszmentes és a bal kamra functio jó.
  2. tervezett coronaria műtét esetén az aorta billentyűt nem kell megoperálni, ha nem szignifikáns az aorta stenosis.
  3. stress echocardiográfia segít a kis grádiensű, alacsony perctérfogatú aorta stenosisos beteg műtéti indikációjának felállításában.
  4. Szignifikáns aorta stenos esetén a bal kamra dysfunctio műtéti kontraindikációt jelent.

Mely állítás igaz mitralis stenosis esetén?
  1. A mitralis stenosis súlyosságát a mitralis diastolés átlag grádiens jellemzi    legpontosabban.
  2. A mitralis stenosis súlyosságát a számított billentyű area jellemzi a legpontosabban.
  3. A mitralis stenosis megoldására mindig a ballonos valvuloplasztika az első választandó megoldás.
  4. Mitralis ballonos valvuloplasztika a kombinált mitralis vitiumok esetén előnyös.

Mikor kell az IE klinikai gyanuját felvetni?
  1. Ismeretlen eredetú láz műbillentyűs betegnél
  2. Infrarenalis aorta aneurysma miatt operált betegnél perifériás embolizációk jelentkeznek láz kiséretében
  3. ACBG műtétet követően jelentkező perikardiális fluidum esetén
  4. Hypertoniás betegnél  pitvarfibrillácio esetén, ha cerebrális embólia történt


Mitralis billentyű megtartó műtét javasolt:
  1. fiatal, mitralis hátsó vitorla prolapsusban szenvedő betegnél
  2. 45 éves rheumas mitralis billentyű elégtelenségben szenvedő betegnél
  3. 38 éves, mitralis annulust, valamint a nativ mitralis billentyűt is involváló infectív endocarditises betegnél
  4. egy évvel korábban mitralis plastican átesett betegnél, akinek jelenleg MI III-IV fokú


Pitvarfibrilláció anticoagulans kezelése
  1. minden esetben javasolt
  2. időskorban inkább aszpirin javasolt
  3. 75 év felett mindig javasolt
  4. alacsony rizikó esetén nem javasolt

Leggyakoribb pitvari septum defectus
  1. incomplet atrioventricularis
  2. complet atrioventricularis
  3. secundum-fossa ovalis tipus
  4. sinus venosus

 Súlyos pulmonalis stenosira jellemző:
  1. Bal kamra hypertrophia
  2. Jobb pitvar és jobb kamra hypertrophia „strain” jeleivel
  3. Gyakran társul hozzá Turner szindróma
  4. posztoperatív követés során pulmonalis insuffitientiát gyakorlatilag sosem észlelünk

A stabil coronaria betegség kezelésében β-blockoló kontraindikáció v. intolerancia esetén használható szer:
  1. Propafenon
  2. Ivabradin
  3. Amiodaron
  4. Atenolol

74 éves nőbeteg akinek kórelőzményében 4 hónappal ezelőtt anterior STEMI miatt LAD PCI szerepel. Felvételére tartós mellkasi fájdalom miatt kerül sor, ami hasonló az infarctus során tapasztalthoz. Ngl. infúzió mellett ½ óra múlva a panaszok megszűnnek. Az EKG megegyezik a korábbival (V1-6QS). Milyen kezelési stratégiával ért egyet?
  1. a lehető leghamarabb indokolt a koronarográfia elvégzése
  2. a koronarográfia csak akkor indokolt ha ismételt mellkasi fájdalom jelentkezik és a troponin pozitiv.
  3. amennyiben a gyógyszeres kezelés mellett a panasz nem ismétlődik terheléses EKG-t végez és ennek eredménye alapján dönti el a további teendőket.
  4. amennyiben a gyógyszeres kezelés mellett panasza nem jelentkezik, további vizsgálat nem szükséges a beteget otthonába engedi.

Az aspirin adásának indikációja lehet:
  1. pitvarfibrilláció
  2. pitvari flutter
  3. acut coronaria syndroma
  4. mindegyik
Az alábbi beta receptor blokkolók szelektívek, kivéve az egyiket. Melyik a kivétel ?
  1. atenolol
  2. betoxolol
  3. bisoprolol
  4. propranolol
  5. esmolol

Azonnali invazív kivizsgálás szükséges NSTEMI esetében:
  1. emelkedett troponin
  2. beszűkült vesefunkció
  3. terápia refrakter angina
  4. megelőző ACBG

Jobb kamrai infarctus esetén a túlélést javitja, kivéve
  1. PCI
  2. IABP
  3. nitrát
  4. magas frekvenciájú ideiglenes pitvari pacemaker kezelés
  5. volumen therapia

A rotablátort
  1. az akut infarctusban a trombotizált ág megnyitására használják
  2. az egyszerűen megoldható szűkületek tágítására használják
  3. a nagy mésztartalmú szűkületek katéteres kezelésére használják
  4. ma már nem használják

ACS során haemodynamikai tünetekhez vezető VT során melyik antiarrhythmiás szert válasszuk?
  1. Lidocain
  2. Verapamil
  3. Mexiletin
  4. Amiodaron

A cardiogen sokk okai között nem szerepel:
  1. Acut myocardialis infarctus
  2. Pericardialis tamponád
  3. Myocardialis contusio
  4. Korai sepsis

Az alábbi állítások közül melyik igaz?
  1. Újszülött- és csecsemőkorban szinte kizárólag AV nodalis reentry tachycardia fordul elő.
  2. Két éves kor alatt a supraventricularis tachycardiák döntő többsége AV reentry tachycardia, az AV nodalis tachycardia inkább serdülőknél gyakoribb.
  3. Supraventricularis tachycardia gyermekkorban kizárólag congenitalis vitiumhoz társulóan fordul elő.
  4. Ebstein anomáliához nem jellemző a WPW szindróma társulása

Krónikus Bi-trifaszcikuláris blokk III. osztályú pacemnaker indikációja az alábbiak közül:
  1. Intermittáló III◦  AVB.
  2. (Mobitz I-II. ) AVB.
  3. Alternáló szárblokk.
  4. Szárblokk I◦ AVB-al, panasz nélkül.
Jobb kamrai csúcsi pacemaker ingerlés során mi látható az EKG-n:
  1. Jobbszár-blokk
  2. Bal-szárblokk
  3. Végtagi elvezetésekben balszár-blokk, mellkasi elevezetésekben jobbszár-blokk
  4. Mind a három fenti eltérés lehetséges

Az ún. „ICD home-monitoring” elve:
  1. otthoni EKG-monitorozás
  2. otthoni beteg ICD ellenőrzés
  3. otthoni háziorvosi ellenőrzés
  4. otthoni kardiológiai kontroll

Milyen módszer alkalmazható non-responder biventricularis pacemakeres betegnél?
  1. Upgrade biventrikuláris ICD-vé
  2. Béta-blokkoló elhagyása
  3. ACE gátló elhagyása
  4. AV- és interventricularis késleltetés optimalizálása

WPW-s pitvarfibrillációban mit nem célszerű adni?
  1. Procainamid
  2. Amiodaron
  3. Verapamil
  4. Propafenon

Melyik kezelési stratégiánál várható  kedvezőbb túlélés ?
  1. Sinus ritmust fenntartónál
  2. Ritmus kontrollnál
  3. Egyforma eredmény várható
  4. Nem vizsgált ez a kérdés

Pitvarfibrilláció kuratív ablációja során az abláció legfontosabb "célpontja":
  1. véna pulmonális antrum
  2. cavotricuspidális isthmus
  3. gyors AV csomó pálya
  4. lassú AV csomó pálya

Miért van jelentőssége az exit régió, valamint az isthmus régió felkeresésének a postinfarctusos kamrai tachycardia ablációja során?
  1. Nincs jelentőssége
  2. Az exit pont az a régió, amelyet el kell kerülni, mert hirtelen halálhoz vezethet, ha itt ablálunk
  3. Az exit pont és az isthmus régió területén végzett abláció a postinfarctusos kamrai tachycardiát a legnagyobb eséllyel szünteti meg
  4. Az exit pont és az isthmus régióban ablálva a legkisebb az esélye, hogy a ritmuszvar megszűnik.

Amennyiben a laikus nem kíván szájtól-szájba lélegeztetést végezni,
  1. leghelyesebb, ha csak a mentőket értesíti
  2. próbálja kitapintani a carotis pulzust
  3. tartson tükröt az áldozat szája elé, így ellenőrizve a légzést
  4. segélykiáltást követően kezdjen azonnali, folyamatos, 100/perc frekvenciájú mellkaskompressziót

Krónikus szívelégtelenségben mi váltja ki a szívizom kóros Ca2+ anyagcseréjét?
  1. Legfontosabb ok az SR Ca2+ felvételének csökkenése az SR Ca2+-ATPáz csökkent funkciója miatt
  2. A miofibrillumok csökken Ca2+ érzékenysége
  3. A miokardium kötőszöveti állományának változása
  4. A mitokondriumok számának növekedése

Jelölje meg a legkevésbé jellegzetes eltérést AVRD-ben.
  1. jobb kamra dilatáció
  2. jobb pitvar dilatáció
  3. kamrai rhythmuszavar
  4. jellegzetes EKG eltérések
Melyik vegyület nem rendelkezik diuretikus hatással az alábbiak közül?
  1. Tolvaptan
  2. Nesiritid
  3. Hydralazin
  4. Etakrinsav

Masszív tüdőembólia definíciója:
  1. A tüdőembólia okozta tartós hypotonia (<systoles 90 Hgmm) esetén beszélünk masszív tüdőembóliáról
  2. Tüdőembóliában rövid ideig (kb 10 perc-nél kevesebb ideig) alacsonyabb a systoles vérnyomás 90 Hgmm-nél
  3. Tüdőembólia során hypotonia észlelhető, de a hypotoniát hypovolaemia, szepszis vagy új keletű ritmuszavar okozza
  4. nagy embolus massza az artéria pulmonalisban

 Sikeres szívtranszplantáció után 10 évvel mekkora a várható túlélés?
  1. 90%
  2. 75%
  3. 50 %
  4. 25%

A teszt megoldása.
kardiológia
Semmelweis Egyetem »
Semmelweis University »
Semmelweis Universität »
Adatvédelem | Impresszum | Medintel | Kardiológiai Központ © 2008-2010 Minden jog fenntartva