20 éves a szívtranszplantáció Magyarországon

Húsz éve végezték az első magyarországi szívátültetést a Városmajori Klinikán. Részletes visszatekintés a szívtranszplantáció sikertörténetére alább olvasható.

A szívátültetés (szívtranszplantáció) a szaruhártya, a vese és a máj transzplantációt követően a negyedik leggyakrabban végzett szervátültetés. Igen kedvező rövid és hosszú távú eredményei miatt a szívtranszplantáció az akut és krónikus szívelégtelenség végstádiumának elfogadottan leghatékonyabb terápiájává vált. A Nemzetközi Szív és Tüdő Transzplantációs Társaság (ISHLT) adatai szerint, 1982 és 2011 között megközelítően 100.000 szívátültetés történt a világban. A szívtranszplantációs aktivitás kívánt szintre emelésének legfőbb akadálya a krónikus donor hiány. Az egész világon, alig 5000 donor szívvel lehet évente számolni, ugyanakkor, csak Magyarországon 300.000 szívelégtelenségben szenvedő beteget kezelnek, és pár százra tehető azon, terminális szívelégtelenségben szenvedő betegek száma, akiknél a szívátültetés reális gyógyítási lehetőségként jöhetne szóba. Magyarország 2012-től csatlakozik az európai transzplantációs szövetséghez, az Eurotransplant-hoz. Ennek egyik legfontosabb pontja, hogy azok a sürgős transzplantációra váró betegek, akik magyar szívtranszplantációs centrumban fekszenek, külföldről is kaphatnak szívet beültetésre. Ez nagyobb esélyt ad az életet jelentő szívátültetés mielőbbi elvégzésére.

A szívátültetés történetének első igazi mérföldköve volt, amikor 1967. december 3-án, Christian Barnard, a dél-afrikai Fokvárosban sikeresen ültette át, egy közlekedési balesetben elhalt 27 éves nő szívét, egy 53 éves férfi mellkasába.  Betege mindössze 18 nappal élte túl a műtétet, mégis a rákövetkező egyetlen év alatt, világszerte több mint 100 szívtranszplantáció történt. Hatékony immunszupresszió hiányában a szívátültetések eredményessége azonban messze elmaradt a várakozástól, így az eufória kiváltotta kezdeti transzplantációs aktivitás a hetvenes évek elejére megtört. A szívtranszplantáció második mérföldköve, az első valóban hatékony immunszuppresszív hatású gyógyszer, a Cyclosporin, klinikai gyakorlatba történő bevezetése volt.

Magyarországon Szabó Zoltán professzor – munkacsoportjának többéves felkészülését követően - végezte el az első sikeres szívátültetést a Semmelweis Egyetem, Ér-és Szívsebészeti Klinikáján 1992. január 3-án, és alig két héttel később sor került a második, ugyancsak sikeres beültetésre is (Prof. Dr. Bodor Elek). 1992 január harmadika óta 205 szívátültetés történt az országban. 190 szívátültetést a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikáin végeztek, egyet pedig Szegeden, a Városmajori Klinika munkatársainak közreműködésével. Az Országos Kardiológiai Intézetben pedig 15 gyermek és csecsemő kapott új szívet, a 2007 októberében megindult gyermek szívátültetési program keretében.

A felnőtt szívátültetési program, melyet Szabó professzor nyugdíjba vonulása után, tanítványai dr. Bodor Elek (1992-2005), majd később dr. Szabolcs Zoltán (2005-) vittek tovább, indulásától kezdve a Városmajori Klinikához kötődik. Az utolsó 5-6 év, évenkénti 14-22 szívátültetést jelentő teljesítményével a Városmajori Klinikai Tömb (illetve jogelődje az Ér-és Szívsebészeti Klinika) a szívtranszplantációs centrumok középmezőnyébe emelkedett. A Semmelweis Egyetem kiemelt feladatként kezeli a szívtranszplantációs program sikerét, és folyamatosan biztosítja a legmagasabb szintű betegellátáshoz szükséges eszközöket és feltételeket. Ennek keretében márciustól egy felújított és modernizált intenzív osztály, illetve egy újonnan kialakított műszív kezelésre berendezett osztály kezdi meg működését.

Az intézet falai között elvégzett 190 szívátültetésből ötnél, a szív mellett, egyidejűleg veseátültetésre is sor került. Három beteg pedig ismételt szívátültetésben is részesült. Legfiatalabb betegünk 13, legidősebb pedig 65 éves volt, a transzplantációra került betegek közül kétszer annyian voltak a férfiak, mint a nők. Klinikánkon került sor, 2008. február 15-én, az első hazai műszív beültetésére is.

A szívtranszplantációs program eredményessége megfelel a nemzetközi eredményességi mutatóknak. 15-20 évvel a szívátültetést követően, betegeinknek megközelítően 50%-a él. Az 1992. január 3-án, majd a január 19-én operált első két betegünk is jó egészségnek örvend 20 évvel a szívátültetést követően.

A hazai szívátültetési program aktivitásának elsősorban a várólistán lévő betegek szerény száma szab határt. A szívtranszplantációs várólista betegekkel történő feltöltése alapfeltétele a transzplantációs aktivitás erőteljes növekedésének, ezért az elmúlt évek során elkezdődött egy országos szívelégtelen-betegellátó rendszer kialakítása. Ennek alapja egy regionális szívelégtelenség ambulancia rendszer, melyen keresztül a betegek klinikai állapotuknak megfelelő specifikus ellátásban részesülhetnek és a lehető leggyorsabb úton juthatnak el a transzplantációig.

A 2012. január 3-án, délelőtt 10 órakor kezdődő (Városmajori Klinikai Tömb tanterme, XII. Gál József utca 7-9.) Városmajori Tudományos Fórum előadói visszatekintenek a történelmi kezdetre, és az elmúlt 20 év eseményeire, egyben rámutatnak a közeljövő megoldásra váró feladataira is, nem utolsósorban azon megnövekedett elvárásokra, melyek az Eurotransplant-hoz történő csatalakozás kapcsán jelentkeznek. A Tudományos Ülésen részt vesz Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora, Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár (NEFMI), valamint két, 20 évvel ezelőtt új szívet kapott „betegünk”, Schwarcz Sándor és Koncz Antal és a Transzplantáltakat képviselő Társadalmi Szervezetek is. A Média munkatársai a tudományos ülést megelőző sajtótájékoztató keretében kapnak tájékoztatást a hazai Szívtranszplantációs Program aktuális kérdéseiről.